Pár napot töltöttünk a Balatonnál karácsonykor és után majd ahogy megígértük, december 30.-án elmentünk az egyik barátomhoz, Gáborhoz és barátnőjéhez Nikihez Stájerországba.

A történet ott kezdődött, hogy valamikor novemberben kibéreltek egy szállodát nem messze Schladming-tól, én pedig egy szabad hétvégémen elmentem segíteni nekik.

Üzembe helyeztük a konyhát, jó pár ételt előre megfőztem, leporcióztam és lefagyasztottam, hogy a félpanziós vendégeknek a nyitáskor legyen mit kínálni. Nap közben elsörözgettünk, élveztem az újat és azt, hogy most kikapcsolódásból gyakorolhatom a szakmámat. Estére mindennel végezünk, az éttermben Niki megterített és a segítő barátok, ismerősök, rokonok együtt ültek le. Megvacsoráztunk, jó volt nézni ahogy mindenki jóízűen eszik, még jobb az amikor mosolyogva újra szednek. 

Később pálinkáztunk és söröztünk majd egy - már nem teljesen józan - pillanatomban felvetettem Gábornak, mi lenne ha szilveszterre főznék a vendégeknek egy szép, öt fogásos menüt. Másnap elköszöntem és hazamentem. El is felejtettem, hogy erről beszéltünk. Pár héttel később Gábor üzenete jutatta csak eszembe:

"A 60 férőhelyből már 45-öt eladtam szóval írd meg a menüt! Üdv. G." 

Akkor esett le, ő komolyan vette a dolgot. Megírtam a három menüt és elküldtem neki. Ő hamarosan vissza is küldte azt amit Nikivel kiválasztottak. Na így indult, hogy Annával december 30.-án nem ide Salzkammergutba jöttünk haza, hanem Stájerországba autóztunk. 

Bepakoltunk Anna kis autójába, alig fértek el benne a csomagok, pedig most tényleg leredukáltunk mindent, aztán Keszthelyen még vettem 30 kiló krumplit és ugyanannyi szép hagymát is. Szegény kis Seicento a negyven lóerejével nagyon küszködött az emelkedőkön de simán végig bírta az utat. Szeretek Annával autózni. Ül mellettem, keze az enyémen vagy jobb esetben a combomon és néha elkalandozik. Oldalra nézek, egymásra mosolygunk. 

Graz előtt keze már csak farmerom domborulatát simogatja én pedig érzem, hogy ott valami nincs rendben, egyre kevesebb a hely benne. Anna kacéran rám mosolyog, ujjai lassan bontogatják az övemet.

- Gáboréknál úgysem lesz nyugalmunk, ráadásul a nappaliban alszunk a földön! - mondja. Jobb  kezem én is az ő farmerjára helyezem, enyhén szétnyitja combjait. Megrántja az övemet, máris kiakad a nyelve, ujja simán kigombolja a farmer gombját és húzza le a cippzárt. Meleg keze eltűnik viszonylag bő bokszeremben. Felém fordul és ad egy puszit az arcomra. Elhúzom kezem róla, nincs elég hely a kis autóban. Bal lábammal megtámasztom magam és megemelem csípőmet, Anna lejjebb húzza a nadrágot és vele együtt az alsót is, duzzadó férfiasságom szabadba kerül. 

A nyolcvanas korlátozást feloldja a százas tábla az alagút elején de mivel eddig is a körül autóztam így nem nagyon érdekel a gyorsítás, olyan kilencven környékén próbálom tartani a sebességet. Hirtelen körülvesz bennünket az alagút műfénye, de a két sávos úton valamiért megtiltották az előzést. Egy szlovén rendszámú kisteherautó mögé kerülök. Anna kikapcsolja az övét, helyezkedik majd jobb kezével megtartva még csak félig kemény farkamat, arcával közel hajol és ajkai közé veszi. Forróságot érzek és bizsergést, jól eső bizsergést, halkan felsóhajtok.

Szívem egyre pumpálja a vért belé, Anna nyelvének fürge játéka és kezének simogatása megteszi a hatását, férfiasságom teljesen keménnyé válik. Eleinte csak makkomat érinti, körbenyalja, cikázik rajta majd egyre többet tüntet el belőle szájában. Lassú ütemes mozgásba kezd, ujjai heréimet simogatják. Érzéki ajándéka mennyei érzéssel tölt el. Az alagút falán gyorsan hagyjuk el a hosszúságot jelző számokat, a közel tíz kilométerből már csak négy és fél van hátra. Anna hol megszívja farkam, hol intenzív mozgással szopja azt. Érzem, azt akarja, hogy még itt bent robbanjak a szájába de én tudom ez nem fog menni. Hirtelen világos lesz, vége az alagútnak. Ő nem hagyja abba, egyre csak játszik vele, izgatja majd eltünteti megint forró ajkai között.

A többi autó sorra húz el a kis Fiat mellett, egyre gyorsabban kapkodom a levegőt, Anna ennek hatására erős vákumot képezve szájával, folytatja érzéki és vad kényeztetésem. Egy parkolót előjelző kék táblát pillantok meg, majd a bejárathoz érve, behajtani tilos táblákat látok meg az úton. Nem foglalkozom vele, lehúzódok jobbra és benyomom a vészvillogót.  A parkolóban munkagödröket, üresen álló gépeket kerülgetek majd megállok az épület előtt. Anna felnéz. 

- Mit csinálsz? - kérdezi. 

- Gyere! - szólok és magamra húzom a nadrágot, épp csak tessék lássék.

- De biztos zárva van! - ellenkezik. Kilépek az autóból, a bejárathoz megyek. Ahogy meghúzom az ajtót, az simán enged. Bentről megcsap a tisztaságot sugárzó, fertőtlenítő szagú meleg levegő. Intek neki, kiszáll ő is és elindul. Ahogy becsukódik az ajtó, magamhoz húzom és nyelvem eltűnik ajkai között, kezem farmerja gombjára vándorol. Nem boldogulok vele, Anna kigombolja majd a cippzárt húzza le. Két oldalt belefűzöm ujjam és a bokájáig húz. Fekete harisnyanadrágja alatt körvonalazódik fehér tangájának vonala. Szinte letépem róla, a földig húzom le. 

- Fogd meg a mosdót! - mondom neki félhangosan, megfordul és kitolja popsiját felém. Kiszabadítom farkam, keményen néz előre, ujjam végighúzom szeméremdombjától, ajkai között. A kényeztetésemtől felizgulva nedvessége tocsog. Kezembe fogom farkam, makkom bejáratához illesztem majd egy lassú mozdulattal végigtolom benne. Anna felnyög. 

- Ez az! Basszál meg! - visszhangzik az üres térben hangja. Senki sem hall, nem foglalkozunk vele, nem fogjuk vissza magunkat. Kéjes sikoltásai, nyögései és az én mély hangom hallatszanak csak. 

- Ó igen, ez aaaz! - nyögi ahogy két kezem csípőjén tartva és néha magam felé húza járok benne, ki és be. Csattan szeméremdombom popsiján, forró hüvelye elmondhatatlan kéj ad. Lihegve lököm előre ágyékomat, Anna egyre gyorsabban kapkodja a levegőt.

- Basszuuus de jó, gyere veleeem! - sikítja ahogy eléri a kéj. Pár mozdulat után megremeg testem, farkamból spriccel spermám, áztatva szűk hüvelyét, megtöltve azt. Kezemmel átfogom derekát és nyakára hajolva belecsókolok. 

- Szeretlek! - suttogom halkan. 

- Én is téged perverzem! - válaszolja mosollyal lihegő hangja. Körbenézek valami papírtörölköző után, de csak a falra szerelt kézszárítót látom. 

- Nincs szexpapír - mondom neki. Felemeli fejét és körbenéz és megállapítja, hogy tényleg nincs. 

- Basszus! - hallom halk káromkodását  - Jó lesz a bokszered is.

Kibújok farmeroból, leveszem az alsót és a kezébe adom. Combjai közé szorítja és felegyenesedik. 

- Akkor most várunk picit amíg a nagyja kifolyik - nevet rám. Felhúzom nadrágom. Kinézek az ajtón, épp egy ezüst színű rendőrautó áll meg a kis autónk mögött. Visszalépek.

- Gyorsan öltözz fel, rendőrök vannak is! - mondom. Anna felkapja a nadrágját és begombolja azt. - Gyere, légy rosszul majd támogatlak! - szólok.

Belém karol és halálra vált arccal mint aki tényleg rosszul van jön velem ki. A rendőr a jobb oldali ülésről kiszáll és felénk lép.

- Grüss Gott! - köszön. Én is viszonzom. Az azonnal látja Annán, hogy nincs jól. Megkérdezi, hogy segíthet-e, hívjon-e orvost. Elhárítom ajánlatát majd segítek nejemnek beszállni az autóba. A rendőr addig tartja az ajtót, bekötöm az övet. Elköszönök tőle, intek az autóban maradt kollégájának is és beülök. 

- Ne mosolyogj még! - sziszegem szinte kirobbanó nevetéssel Anna felé. Elindulunk, a Skoda még egy pár percig jön mögöttünk majd látom bekapcsolja a kék fényt a tetején és lendületesen gyorsítva eltűnik a szemünk elől. Annával elnevetjük magunkat, felém fordul és megpuszilja az arcom.

Most már nincs olyan messze az úticélunk, mire odaérünk elkezd szakadni a hó, a kis autó alig megy föl a dombra. 

Niki örömmel üdvözöl minket, Gábor is előkerül. Jókedvűen beszélgetünk az étteremben. Lecsúszik pár pohár, világrossz pálinka is, a finom sör azonban helyreteszi ezt a kriminális ízvilágot. Lassan megtelik az étterem, én segítek a szakácsnak, Anna kicsomagol. Magyarok, németek, osztrákok jönnek és ülnek le az asztalokhoz.

Egy olyan negyvenes pasi, leánya és felesége lép be. Köszönünk egymásnak, a férfi előre megy, a nő még pillanatokig rajtam felejti a szemét, majd úgy ül le, hogy szemben legyen velem....