Másnap korán ébredek persze hagyom Annát még aludni. Most szemét módon fogok trükközni mert nem akarom, hogy eljöjjön velem tehát ha későn ébresztem fel akkor nem lesz ideje magára és nem fog elkészülni ergo itthon marad. 

A kávé és cigaretta közben a fb-on kószálok, semmi extra nem történt csak a szokásos idióta idézetek, illetve a szociálisan érzékeny és megvezetett egynémely osztrák ismerősöm "szegény menekültek" posztjait olvasgatom, látom ezek sem Párizs sem Brüsszel borzalmaiból nem vonnak le konzekvenciákat. Itt is náci nekik mindenki aki a muszlim-áradat ellen van.

Egy jó reggelt üzenet és egy sejtető de semmit sem mutató fényképet kaptam. Válaszolok neki, alig várom már a találkozást. Elköszön, megy készülni.

Tízre kell mennem az autóklubba így negyed tízkor beviszem Annának a szokásos ébresztőjét, kávét, hamutartót és cigarettát. Megcsókolom, kinyitja szemét és az órára téved az. Miért csak most keltesz? - von kérdőre - Így nem tudok elmenni veled! - folyatja durcásan. Megnyugtatom, akkor délután elmegyünk együtt - mondom de nem sikerül. Mérgesen ébredezik. Magára hagyom, a fürdőben gyorsan borotválkozok és zuhanyzok. Pólót és farmert húzok, nem akarom lekésni az időpontot. Anna addigra egy kicsit átgondolta a dolgokat. Vigyázz az úton - mondja és csókot nyom a számra. 

Leszaladok a lépcsőn, villannak az irányjelzők. Hálás vagyok a Hondának ezért a néma ajtónyitásért, nem csipog, nem sípol csak halkan jelez. Utálom a hangos dolgokat ebben. Tíz előtt pár perccel érek oda, bemegyek és leadom az autót. Körülbelül egy óra múlva lesz készen. Amint kilépek az irodából épp akkor fordul be a kis fekete 206-os a parkolóba. Elé sietek, nézem ahogy kiszáll a kocsiból. Most fehér rövid szoknya, piros magassarkú és piros blúz van rajta, megint a dekoltázsáig kigombolva. Kezet nyújt felém én is azt teszem, most élőben mutatkozunk be egymásnak. 

Érdeklődően mosolyognak szép kék szemei. Javaslom neki, hogy üljünk le a szomszédban, egy konténerházas gyorsbüfé áll ott. Beszélgetve sétálunk át. Egyre erősebben süt a nap, kint ülünk le. Mindketten kávét rendelünk. Szemben ülök vele, keresztbe tett meztelen lábai valami iszonyú szexi módon kiemelik azok alakját. Kacéran poénkodunk megköszönöm neki, hogy hagyott üzenetet. Láttam, hogy nem vagy egyedül de nagyon bejössz nekem - válaszol. Te is nekem - mondom - nagyon szép nő vagy és fantasztikus a kisugárzásod. Nem csak az fantasztikus - súgja halkan és leveszi a lábát a másikról. Combközépig felcsúszott szoknyája alig takar valamit. Szétnyitja combjait és meglepettem konstatálom nincs rajta bugyi csak simára borotvált szeméremajkai látszanak de ahogy nagyobb terpeszre nyílik és eltávolodnak egymástól nagyajkai elém tárul a csodavilág. 

Tisztára Sharon Stone-os Elemi ösztön érzésem támad. Hosszan hagyja majd összezárja. Látom tetszik  - nevet fel és belekortyol a kávéba. Akarlak - súgom felé. Én is téged - mondja - ha van időd menünk hozzám - javasolja. Fizetek és visszasétálunk az autóhoz. Látom a Honda még kint áll, nem kezdtek neki az átvizsgálásnak. Akkor lesz elég időnk - gondolom magamban. Beülök mellé, nem szeretem ha más vezet de most ez van, sportosan indít a város felé.