Két kezemmel megtámaszkodom a szűk helyiség fa borításában és nézem ahogy feje mozdul. A vad vágy ami hatalmába keríti, egyre intenzívebb mozgásra sarkallja, farkamon érzem mohó ajkainak érintését, nyelvének játékát. Nyálától nedvesen, csúszik szájába be, egyre, minden mozdulatnál mélyebben izgalmas impulzusokat adva. Éva nem játszik most óvatosan, érzékien, hanem szinte elveszi tőlem azt amit akar. Halk zihálása egyre elveszti a kontrollt, a kis szobában tompán hanzik fel. Rám emeli tekintetét, kíváncsian, milyen hatást ért el nálam és csillogóan mosolygó szemekkel nyugtázza, hogy rendkívül élvezem orális kényeztetését. Én is egyre többször sóhajtok fel, félhangosan.

Nem tart sokáig vad, forró játéka, kiengedi ajkai közül farkamat és rám néz. 

- Tocsog a bugyim, gyere dugj meg! - lihegi.

- Előbb kinyalná.... - kezdeném a mondatot de félbe szakít. 

- Nem, most dugj meg! - mondja szinte parancsolóan, villogó szemekkel és felegyenesedik, egy mozdulattal felhúzza a ruháját a derkáig, megfordul, beakasztja két keze ujjait a sárga tangabugyija oldalába. Megfogom kezét.

- Ezt én! - szólok felé. Kezét elhúzza és a falnak támaszkodik. Leguggolva, lassan a bokájáig húzom azt, hüvelykujjaimmal közben végigsimítok izmos combjain, vádliján. Ahogy szám popsija elé kerül, finoman beléharapok, Éva felnyög és lejjebb hajol, megtámaszkodik egy csomag, összehajtott és átkötözött ágyneműn. Kidudorodnak szeméremajkai, nem olyan mint ami a kedvencem de így vérrel telve és a nedvességgel rajtuk ami megcsillan a gyér fényben szinte vonzza nyelvem. Kinyújtom amennyire csak tudom, megfeszítem, elrejtett hüvelyének bejáratát megtalálva, belényomom. Megérzem vágykeltő ízét. 

- Mondtam, hogy most ne nyalj! Kevés az időnk, basszál meg végre! - lihegi. Pár mozdulatot teszek, csakazértis, ízlelem pár pillanatig majd felegyenesedek. Kezem csípőjén, makkom pont oda érintem ahonnan imént a nyelvem kihúztam és lassan előre tolom ágyékomat. Ahogy férfiasságom eltűnik benne, Éva félhangosan felnyög, hangjából minden kéjes érzését kihallom. Amint makkom eléri méhét. izmaival megszírtja enyhén farkamat. 

- Maradj egy kicsit így! - sutttogja - Hadd érezzem azt amit régóta nem! - nem mozdulok csak élvezem amint játszik vele de nem sokáig bírja. 

- Dugj, most dugj! - nyögi. Lassú, mozgásba kezdek, farkam minden szenzora közvetíti agyamba nedves hüvelyének térképét, ezáltal mennyei érzést ad. Halkan csattan szeméremdombom fenekén, Éva egyre hangosabban élvez. Két kezem popsiján, megmarkolom, néha erőteljesebben is, egymástól húzom el a két félgömböt. Nézem ahogy eltűnő majd napvilágra kerülő férfiasságomon megcsillan hüvelyváladéka, ánuszának pici rózsája is hívogatóan kelleti magát. Kapkodom a levegőt, élvezem a látványt, a hangokat, az érzést. Tudom ez most gyors menet lesz, ilyen felfokozott állapotban, ilyen rejtek szeretkezésben benne van az a bizonyos "csak kapjuk meg mindketten de gyorsan" érzés. 

Minden előrmutató mozdulatomnál, magam felé húzom, szinte felnyársalom őt, ezt egyre hangosabban lihegve nyugtázza, önkéntelenül átadja magát a követelt kéjnek. Nem kéne sokáig várnom arra, hogy elöntsön a mennyei érzés de akarom, hogy elélvezzen, akarom hallani, látni, érezni ahogy elönti a kozmikus érzés testét.  

Amikor minden kontroll nélkül felsikolt, bennem is egy pillanat alatt játszódik le az orgazmus felé vezető út, magamra húzva lüktet testem, előre rándulva spriccel farkamból spermám belé. Éva remegve élvezi, minden lüktetésemkor ami méhszájára kerül, felnyög, zihál. 

Kapkodja még a levegőt, amikor kihúzom farkam belőle, fehér cseppek hullanak a padlóra, szeméremajkain folyik végig aztán combján csurdogál lefelé. Látom fejével jobbra-balra tekint, keresve valami törlőalkalmatosságot de nem talál. Feladva azt, bugyija felé nyúl és felhúzza azt. Azonnal átüt a halványsárga anyagon a nedvesség. Ahogy megfordul, ujjaival végitörli lábát, majd lehullik derekáról a ruha. Szájába veszi spermámtól nedves ujját, kéjes arckifiejezéssel nyalja le róla azt, közben mosolyog. 

- Holnap találkozunk! - suttogja és megpuszilja számat, majd óvatosan kinéz az ajtón és eltűnik a folyosón. Rendbe szedem magam, kilépek én is a kis raktárból, elindulok a lépcső felé. Ahogy az első emeletre érek, Zoli alakja tűnik föl.  Vidám, kék szemeivel rám néz. 

- Bekajáltad te is a hónapok óta nem dugtam dumát? - kérdezi Évára célozva. Hirtelen nem is tudok mit mondani csak egy halk, félős igen hagyja el torkomat. Zoli megveregeti vállam. 

- Nyugi, Éva nimfomániás, semmi sem elég neki, mindenkivel megdugatja magát. - mondja.

- Már azt hittem csúnya verekedés lesz - válaszolom megkönnyebbülten neki.

- Az nem, de most megisszuk a maradék rumot is kettesben, és mesélek róla. - fordul meg és indul vissza az étterem felé. Egyetlen porcikám sem kíván több alkoholt de nincs mit tenni, utána indulok....