Lekanyarodok a 76-os útról, itt már csak lassan megyek, az utcánkban 40 kilométer per órás korlátozás van, forrón süt a délelőtti nap. A házhoz érve megnyomom a kapu távirányítóját, ami lassan nyílik ki. Imádom ezt a házat, a kertet, jó ide hazajönni otthonról. Barátom a teraszon ül, kaján vigyorral az arcán néz rám, amikor kiszállok az autóból. 

- Persze festékért mentél te kis csíra! - nevet - Na mesélj! 

Kibontok egy hideg sört, neki is, és elmondom mi is történt. Látom még mindig nem esett le neki, hogy estére bulit szerveztem mert még mindig olyan megjegyzéseket tesz, hogy igazán haza hozhattam volna, és az ilyet muszáj megosztania az embernek.

- Jóvanna - nevetek - kussoljál már e he, te kis buzievagy! Hát nem arról beszélek, hogy este idejön ??? - nézek rá, várva a reakciót.

Végre leesik neki, végre megérti talán, amit eddig nem mert elhinni. 

- De nagyon zsír te kis csíra! - évődik a szokásos módon, ahogy egymással szoktunk poénkodni. Ha valaki hallaná vagy hallja, az mindig olyan következtetést von le rólunk, hogy két mekkora bunkó, mi persze csakazértis folytatjuk, közben jókat derülünk az emberek reakcióin. 

 - Na kiskomám, akkor most húzzunk bele! - kap erőre - Fessünk minél többet, hogy mire jön addigra sokkal végezzünk! - áll fel és vesz magához egy festékes dobozt. 

- Oké! - válaszolom - Én először összerakom a medencét, sört töltök a kinti hűtőbe aztán jövök! 

- Rendben! - válaszol és eltűnik a házban. Az épített, saját terveim szerinti medence a kertben csak a jövő évi projekt része, minden nem megy egyszerre, így a tavaly vásároltat állítom fel. Van egy kis elkerített, be nem láthatóra épített része a kertnek, ahol amolyan "saját strandot" építgetek. Ott szoktunk Annával napozni, fürdeni és izé.... 

Mire mindennel elkészülök, Zoli már hatalmas felülettel végzett, istenien néz ki a szín. Csatlakozom én is hozzá, nagy tempóban, sörözve, beszélgetve folytatjuk a munkát. Közben lesem a telefonom, mikor jelentkezik Andi. Kettő felé megebédelünk, majd tovább dolgozunk. 

Nem is hallom meg a telefont, Zoli szól. - Te kiskomám, üzeneted jött! - kiabál kintről. Gyorsan megnézem, Andi írt. " Négy körül tudok indulni" - írja.

"Gyere, várunk!" - válaszolom.

- Kiskomám, a munkának vége! - szólok ki - mossuk el az ecseteket és irány a zuhany, egy óra múlva itt lesz! 

Barátom, mosolyogva teszi le a szerszámokat és indul a fürdő felé. Én addig a hideg sört kortyolgatom, izgatott vagyok, mi is fog történni később, ahogy Andi képeit újra megnézem a telefonomban, ágyékomban bizsergés indul el.

 Barátom nem kapkodja el a dolgot, majd megjelenik, ahogy igazi úriemberhez méltó a nyári melegben. Rövid ujjú, elegáns ing, egy Camel márkájú rövidnadrág van rajta. A szokásos és ezer éve használt Kouros parfüm illata lengi be, már amikor közel húsz éve megismertem, már akkor is ezt használta, a "kúrós" illatot. 

- Kiskomám, ha nem baj akkor elvettem egy borotvát a szekrényből, mert kellett egy kis fazont igazítani - mosolyog amint kezébe veszi az újabb doboz sör. 

Gyorsan eltűnök én is a fürdőben, vakarom magamról a festékmaradványokat. Megtörölközöm, nem veszek fel alsónadrágot, csak a rövid nadrágba bújok és a barátomhoz hasonlóan, én is ingbe. Én a nálam lévő, CKIN2YOU-t fújom magamra. Kimegyek a teraszra, leülök mellé, már nyújtja is a Tuborg-ot felém. Koccintunk.

- Elégedetten nyugtázom kisbarátom - poénkodik - hogy egész úriemberes kinézetünk van! - kacsint rám. A kapu felé kapom a fejem, a Honda Jazz áll meg ott, megnyomom a távirányító gombját, Andi behajt a kertbe de észreveszem, hogy nem egyedül ül a kocsiban. Zolival egymásra nézünk és kaján vigyorral állunk fel, indulunk az autó felé. A tűző naptól tükröződő ablakon át nem látjuk, ki is az utas, így Zoli a jobb oldali ajtó felé indul, én a bal oldalit célzom meg. Kinyitom az ajtót, Andi mosolyogva száll ki és egy érzéki csókot nyom a számra. Megbizseregtet. 

Átnézek a másik oldalra, egy vörös - nem festett hanem "gyári" vörös - hajkoronát látok, ami egy fehér bőrű vállra omlik. Barátom a kezét nyújtja neki de az egy puszival üdvözli. Bemutatkozunk egymásnak, Noéminak hívják. Amint szembe kerülök vele, látom szexin szeplős arcát, kék szemeit és fehér ruhája alatt, push up melltartóba bújtatott cicijeit. Zoli elismerően néz rám és már tudom is miért. Pont az ő zsánere, a kedvence, tudom a barátom meghal az ilyen nőkért. 

Előre engedjük őket a lépcsőn, Andi is szexi ruhában, szintén egy fehér, rövid, testhezállóban. Amint Zoliék elindulnak előttünk, megfogja kezem és a ruha alá vonja. Megérzem selymes szemérmének forróságát. - Látod, megint nem vettem fel bugyit! - súgja a fülembe. Megcsókolom és mi is felmegyünk a teraszra. Leültetjük a lányokat, Noémi Zolival kerül szembe, az asztalnál, Andi pedig velem de csak mellette. Néha szétnyitja combjait, érzi a látvánnyal őrületbe tud kergetni. 

Zoli egyből háziúrrá lép elő, itallal kínálja őket. Andi sört, Noémi száraz pezsgőt kér, véletlen, de a barátom is azt szereti, így rám mosolyogva indul be a házba az italokért. Utána megyek segíteni. 

- Láátod kiskomám azt a bigét? Basszus, ez nekem kell, stipi-stopi, le is stoppoltam magamnak! - súgja megint poénkodva.

Kivisszük az italokat, koccintunk, beszélgetni kezdünk, nem kerülve a pajzán témákat sem, de senki sem jön zavarba tőle. Andi megint a combjait rakosgatja előttem, farkamban bizsergést érzek, majd feláll. 

- Nem azt mondtad, hogy van egy medence is nálad? - kérdezi és elindul hátra. Én utána megyek, nézem ringó popsiját, majd ahogy az elkerített részhez ér, hirtelen megfordul, egy mozdulattal áthúzza fején a ruhát. Melltartó sincs rajta, megint ott áll előttem meztelenül, kacéran elmosolyodik. 

- Megyünk fürdeni ? - kérdezi és elindul a medence felé. Az oldalánál megáll, előrehajol ahogy megvizsgálja a vizet, popsija felém néz, szeméremajkai kidudorodnak combjainál majd hátranéz és belép a vízbe. Villámgyorsan ledobom magamról a ruháimat, ott áll középen. Belépek én is, átöleljük egymást, férfiasságom eszeveszett tempóban keményedik meg....