Anna keze a fürdőnadrágom domborulatához téved, az enyém a fehér bugyi mögé, érzem selymes szeméremdombját, egyre lejjebb csúsztatom. Zihálva csókoljuk egymást, ujjaink játéka nyomán a vágy egyre nagyobb lesz bennünk, a forró nyári időtől és a közöttünk lévő feszültségtől, testünk nedvei lassan…
Hetekkel ezelőtt megvettük az új Civic-et de a régit csak nem akarja senki megvenni. Ausztriában már a kutya sem vesz 13 éves autót, hiába szép, jól karbantartott. Egy hónap alatt egyetlen telefonhívást sem kaptam a kinti hirdetésre, így feltöltöttem a magyar használtautós oldalra. Mondanom sem…
Muszáj volt felmennem a fővárosba, azon egyszerű oknál fogva, hogy Anna kisautóját még három hete elvittük Sanyi bácsihoz, az ezerkezű, idős autószerelőnkhöz. Sok mindent meg kellett javítani rajta, hogy a szigorú osztrák műszaki vizsgán megfeleljen.
Busszal indultam, délután egykor, forrón sütött…
Marlene forró teste az enyémre ereszkedik, barna fürtjei vállamat simogatják, ajkának heves csókja hihetetlen gyorsan, újra, vad vágyat generál bennem. Nyelve, éles fogai, kéjesen csókolnak, hasonlóképpen én is, ugyanazt művelem vele. Két keze vállamat szorítja, az enyém derekát cirógatja, néha…
Mindenki, vagy szabadnapos vagy szabadságon van így csak ketten dolgozunk a konyhában. Éva az elrománosodott de magyar, identitászavarban szenvedő mosogató és én. Általában a teljes konyhai team együtt megy ebédelni de Éva ma nem jön. Azt mondja, hogy sokat evett reggelire. Engem nem zavar mert…
A nyáron átalakul kollégiumunk, szállodává. Nem akarják elküldeni a dolgozókat pár hónapra pecsételni, azaz átmeneti munkanélkülinek, így a legalább nullszaldós marad, de ha lehet akkor nyereséget is termel az internátus. Ilyenkor, minden évben felvesznek gyakornokokat a szomszédos Tourismusschule…
"- Tudod, hogy mennyire szeretem az idősebb férfiakat? - kérdezi mélyen a szemembe nézve, huncut mosollyal az arcán, az oszlop mögött állva, halkan. - Ugye, meg fogsz dugni? Akarlak! - suttogja és elindul a vendégek felé"