Ajánlata izgalommal tölt el, mögé térdelek és egy pillanatig gondolkodom, majd döntök. Makkom szeméremajkai közé illesztem, egy gyors mozdulattal lököm előre ágyékom, férfiasságom kitölti hüvelyét. Kéjesen felnyög.

- Most nem élek az ajánlatával! - lihegem félhangosan és ütemes mozgásba kezdek. Minden mozdulatsor végén, halkan csattan szeméremdombom popsiján, Emese egyre gyorsabban kapkodja a levegőt, hangját sem kontrollálja, kéjének hangjai visszhangzanak a szobában, a régi ágy meg-megnyikordul. 

Két kezem popsiján, fantasztikus látvány ahogy így, körtét formázó teste, beleremeg minden egyes mozdulatomba, fejét oldalra fordítva kapkodja a levegőt, elhatalmasodik ismét a kéj rajta, ujjaival a lepedőbe markol. 

Szűk hüvelye szorosan öleli körül férfiasságomat, zihálva nyugtázza, ahogy makkom végigcsúszik benne, izgalmat adva minden négyzetcentiméterén. 

Kipirosodik arcom, egy izzadtságcsepp hullik le homlokomról, fenekénre érkezve, mint egy hullócsillag robban szét, kapkodom a levegőt, Emese ismét éles hangon adja ki magából elkövezett orgazmusának kéjes érzését. 

Levegő után kapkodok, megállok, férfiasságom kicsúszik belőle, nem így akarom ezt befejezni. Finoman megfordítom, ő kérdő tekintettel néz rám, de én csak fölé hajolok és megcsókolom, lassan beléhatolok, átkarolom, magamhoz húzom. 

- Így akarom ! - suttogom, lassan mozogni kezdek, testemet elborítja a jóleső borzongás. Csak nézzük közben egymás csillogó szemét, a fájdalmasan szép kéjt arcunkon, hosszan szeretjük a másikat, majd hirtelen robban fel a világ, összeszorítja szemhéjait, mélyről tör fel benne a kéj, de ugyanabban a pillanatban rajtam is eluralkodik a beteljesülés, férfiasságomból pulzálva lövell belé spermám. 

Rá rogyok, remegnek lábaim, karjaim, majd felemelkedek róla, oldalra gördülök, magamhoz húzom. Egymást átkarolva, simogatva múlik el az elmúlt órák izgalma, kéje. Kócos fejét felém fordítja, tekintetében a jóleső megnyugvás. Csak fekszünk és nézzük egymást, tudjuk most el kell válnunk de húzzuk a percet.

Az idilli lecsengésnek a mobilja rezgése vet véget. 

- Mennünk kell! - suttogja és elindul kifelé a szobából, a nyitott ajtón át látom, ahogy lassan felöltözik. Utána megyek, magamra veszem útközben az elhagyott ruhadarabjaimat, a bejárati ajtó előtt átkaroljuk egymást, és mélyen megcsókoljuk. 

- Jöjjön még el! - kér halkan.

- Megígérem! - válaszolom, kilépek az ajtón és vissza sem nézve az autóm felé indulok. Nem emlékszem az útra, csak amikor belépek a házba jutok vissza a valóságba. A hálószoba ajtaja még csukva, Anna alszik. Lezuhanyzok, kávét főzök neki és csak ülök, várom, hogy felébredjen. Hamarosan nyílik az ajtó, Anna álmos tekintete mosolyog rám.