Tegnap délelőtt leányom új középiskolájában Elternverein ( Szülői egyesület ) gyűlés volt. Végre közelebbről is megismerkedhettem a HLW ( technikum ) tanáraival, a szülőtársakkal. Mivel idegenforgalmi a képzés a gyerekek, kávébüfét állítottak fel, süteményeket, üdítőt és kávét szolgáltak fel. Aranyosak voltak mind a pincér formaruhájukban. 

Sok idegen arc és néhány ismerős is volt köztük. Persze végülis elég kis térség ez a Wolfgangsee környéke, sok emberrel találkozhattam már. Ahogy a pultnál iszogattam a kávét feltűnt egy anyuka aki nem nagyon beszélgetett a többiekkel. Olyan 33-35 évesnek néztem. Barna haja félhosszúra volt vágva, kék szemei és kerek arca amolyan megilletődött kifejezést mutatott. Fehér nadrág fedte vékony lábait, kék garbó alatt domborodtak mellei amit a melltartó kiemelt. 

Tekintetünk többször is összefutott pár pillanatra és mosolyogtunk egymásra majd szinte szégyenlősen elkaptuk a másikról. Az igazgató behívott mindenkit a konferencia terembe és elkezdte a gyűlést, az iskola bemutatását és az eddigi történések elemzését. A barna hajú nőt nem láttam, valószínúleg mögöttem foglalt helyet magának valahol. Másfél órán át tartott a gyűlés, megszavaztuk a szülői munkaközösség vezetését, ügyvitelét. 

Fél tizenkettőkor ismét kávészünet következett de ott nem láttam őt majd utána az osztályfőnökökkel találkoztunk, ismerkedtünk meg. Már az osztályban ülünk amikor belép ő is. Szóval egy helyre jár a lánya az enyémmel. Biztos, hogy a lánya mivel csak lányok vannak az osztályban. Óvatosan elmosolyodik amikor meglát. 

Hosszasan beszélgetünk a programokról, iskloáról és a gyerekekről. Az egyik szülő - minden osztályban van ilyen - elvállalja az osztály gyerekeinek képviseletét és körbe ad egy papírt. Nevet, telefonszámot és email címet kér rá. Gyorsan végiggondolom a dolgot. Tizenkét névnek kell rajta szerepelnie szóval lopva nézem, ő hányadikként írja le az elérhetőségét. Mire hozzám kerül a papír már az övé rajta áll. Erika Federhauser. Furcsa egy vezetéknév ha azt vesszük, ezen a környéken mindenki Stockinger, Gamsjäger, Sams, Gschwandner és sorolhatnám. A telefonszáma megjegyzésével könnyű a dolgom mert ő is A1-es azaz 0664-el kezdődik mint az enyém, a többi szám könnyen megjegyezhető. Leírni nem tudom mert Anna ott ül mellettem. 

Fél kettőkor véget ér a szülői nap, lassan állok föl és keresem a tekintetét. Hamar összetalálkozik pillantásunk, látom ő is keresi az enyémet. Elköszönünk, nem is látjuk egymást többet. Annával elindulunk dolgozni. Egész délután és este ő jár a fejemben hiszen meg volt a kölcsönös szimpátia. A számát azért biztonsági okokból elmentem a telefonomba mielőtt elfelejteném, hadilábon állok a számokkal, a matematika nem az én világom. 

Este otthon rápillantok az emailjeimre amikor Anna leviszi a kutyát. Egy körlevél érkezett a minden lében kanál szülőtárstól. Csak infó gyanánt mindegyik gyerekhez tartozó szülő neveit és elérhetőségeit elküldte. Meg van az email-je is, jobban örülök neki mert talán így rákeresve több infót tudhatok meg róla. A fb-on szinte azonnal megtalálom. Kattan az ajtó zárja és kutyánk rohan be a lakásba. Anna veszi le a kabátját.

Elmegyek zuhanyozni - mondja és kacéran elmosolyodik - nem jössz velem ?

Deeeee - válaszolom és leteszem a telefont a kezemből...