Sokszor leírtam már, hogy én reggelente írok. Korán ébredek, ha otthon vagyunk kiülök a nappaliba hintaszékbe és ölembe veszem a laptopot de ha a Balatonon vagyunk és még az időjárás is megengedi akkor a teraszra telepszem ki, hallgatom a madarakat és itt írok. 

Tegnap is így tettem de a délutáni forróságban. Valahogy úgy éreztem, most kell, most van kedvem és inspirációm rá. Anna is itt ült, ő olvasott. Mióta nyaralunk nem is néztünk filmet, tévét hanem a viszonylag gazdag könyvtárunk ismert és kedvelt avagy még ismeretlen köteteit vesszük a kezünkbe. Sokszor úgy is alszom el, hogy Anna veszi le a szemüveget rólam és csukja be a könyvet. 

Írok. " Anna nedvességtől lucskos pinája neszei ahogy mozgok benne néha elnyomják lélegzetvételünket. Ujjam ánusza felé csúszik, a vágy és a látvány szinte vonzza azt majd meggondolom magam mert valamiért nem szereti, talán fél tőle. Így csak megnedvesített ujjammal néha-néha érintem meg. Minden vágyam, hogy egyszer megossza velem azt is, micsoda ajándék lenne. "

Anna leteszi a könyvet, rám néz. Kivel írsz? - kérdezi. Senkivel - válaszolok - csak történetet megint. Mögém lép, beleolvas amit nem szokott. Érzem ahogy forró lehellete nyakamat csiklandozza, bőre hozzám ér. 

Nem szoktál így írni, szerintem ezt írd át mutat a "pina" szóra.Elgondolkodom és már törlöm is ki majd a "puncija" szóval helyettesítem. Ahogy tovább olvas megint megszólal - Az ánusz helyett szebben is körül szoktad írni! Igen ezen már gondolkodtam mert valamiért nem szeretem ezt a szót és a megszokott "pici rózsája" kerül helyére. Olvas még aztán megpuszil, bemegy a házba. Nagyon meleg van itt kint. Folytatom az klaviatúra kínzását mocskos gondoltaim viszem általa a képernyőre. Hosszú idő telik el, szinte ömlik belőlem a szó, egyre telik a képernyő. 

Cicaaaa - hallom a házból Anna hívó hangját. Gyorsan nyomok egy mentés gombot, felállok és bemegyek a nappaliba de nem onnan jön a hangja. A hálóban vagyok - hallom. Amint belépek a félhomályosra sötétített szobába látom Anna az ágyon fekszik, finom tusfürdőjének illata tölti be a helyiséget. 

Csukd be az ajtót, most a kutyát se engedd be - mondja halkan - nyugalomra van szükségem.

Kérdően nézek rá de nem folytatja hanem a mindig az ágy mellett lévő masszázsolajért nyúl és önt tenyerébe belőle majd szemérme felé közelít vele és óvatos mozdulattal végighúzza szeméremajkain. Lehunyt szemmel felsóhajt ahogy a nedves és simogató olaj elönti érzékeny pontjait. Nadrágom azonnal kicsi lesz, kilépek belőle helyet adva férfiasságomnak. Fölé ereszkedek az ágyra, megcsókolom ajkait majd nyakán időzök el, vállán, imádott hónalján, kezei és csak lassan érek kebleihez. Finoman először oldalról halmozom el apró csókkal majd nyelvem aprókat mozdulva ér közepe felé, édes pici bimbójához. Számba veszem és épp csak bent tartom, óvatosan érintve hozom izgalomba. Felsóhajt ahogy nyelvem és a kezének játéka fenséges hangulatba hozza. Mint minden nő ő is saját magát ismeri a legjobban ( és persze engem is jobban mint én magam ) mert egyre gyorsabban kapkodja a levegőt majd összezárva combjait, felnyögve jut el hamar a csúcsra. Kinyitja eddig összeszorított szemét, csillogást látok benne. Arcommal közelítek felé, ajkaink egymásba fonódnak. 

Tudom mire vágysz és arra gondoltam próbáljuk meg - súgja felém. Hirtelen nem esik le mire is céloz de amint visszagondolok a teraszon történtekre elmosolyodok - még a megismerkedésünk napján mesélt egy esetet amikor rossz élménye volt a popsiszex kapcsán így azóta ha néha finoman közelítettem is felé mindig elhúzódott tehát nem is forszíroztam a dolgot holott nagyon vágyom rá.  

Átölelem, férfiasságom forró szemérméhez ér majd felemelkedek és lecsúszok combjai közé, nyelvem és ajkaim azonnal az olajtól és Anna nevességétől lesznek édesek, csiklójához érek, felszisszen az érintéstől, ujjai a hajamba túrnak....