Már tudtam róla, hogy jönni fog de valahogy ki is ment a fejemből. Reggel meglepetéssel tapasztaltam, hogy eggyel többen vagyunk a konyhában. Egy mosolygós, duci, vöröses szőke lány jött szembe. 

Jó reggelt - köszönt és nyújtotta a kezét. Sarah vagyok. Én is bemutatkoztam. Megragadott az arca, a mosolya. Fehér szakácskabátján, rózsaszín gombok és rajta rózsaszín betűvel a neve. Jókedvűen dolgoztunk egész nap. Nem tudtam levenni róla a szemem, amikor pedig megfordult, elmerültem nagy popsijának látványában. Gyorsan és szépen dolgozik.

Tekintetünk többször is összeakadt de igyekeztem a gondolatot elhessegetni magamtól hiszen a lányom lehetne. Sokat gondolkoztam rajta mi is lenne, lehetne de ha ő is úgy akarja esetleg akkor nem fogok nemet mondani. A kollégák már az esti sörözést tervezik, őt is hívják. Igent mond. Biciklivel ment szünetre szóval nem itt lakik a szállodában hanem a faluban valahol. Néztem utána, elkapott a vágy amint egyre távolodott. Naná, hogy elmegyek este én is a többiekkel. Meg kell ismernem. 

Este igyekeztünk mindent gyorsan elvégezni, kitakarítani. Tizenegy órát beszélünk meg a találkozóra. Sietek haza, lezuhanyzok és megyek a sörözőbe. Útközben meglátom őt amint épp pénzt vesz ki az ATM-ből. Virágos rövid ruha van rajta, haját kiengedte. Ráköszönök mikor mellé érek. Mosolyogva fordul meg. Hallo - köszön vissza - megvársz? - kérdi. Lassan indulunk el, közben beszélgetünk. Most múlt 18 éves és még egy év van hátra az iskolából, csak nyári gyakorlatra jött. Útközben akarva-akaratlan egymás intim szféráját feszegetjük, minduntalan hozzáérünk a másikhoz. A sörözőhöz érve kinyitom neki az ajtót, nevetve köszöni meg. Megkeressük a szálloda nevére foglalt asztalt és rendelünk. Ő gin tonikot én pedig sört. Lassan szállingóznak a többiek is. Beszélgetünk, nevetgélünk, fogynak az italok. Egyre hangosabb a társaság. 

Mi folytatjuk a flörtöt egymással. Kezét véletlenül a combomra teszi és ott is hagyja. Bizsergés fut végig bennem, felbátorodok és az asztal alatt viszonzom, felém fordul és édesen rám mosolyog.  Fél egy felé jár. A társaság kisebbik része aki holnap szabad elmegy a helyi klubba mi a többiek indulunk haza. Elköszönünk, elindulunk. Elkísérjelek ? - kérdezem vagyis inkább állítom. Örülnék neki - válaszolja. 

Lassan hazaérünk. A kapuban felém fordul,  megfogom kezét. Lassan közelítünk egymás felé, nézzük a másikat és közben tudjuk, most meg fogjuk csókolni egymást. Forró ajkaival számhoz ér, beleborzongok az érzésbe, finoman csókoljuk egymást. Mélyen, érzékien de egyre vadabbul. Sokáig, hosszan. El kéne válnunk de nem megy még a vágy fogva tart mindkettőnket. Kezem a hátán, gerincén siklik feneke felé, odaérve magamhoz húzom, érzi kemény férfiasságomat, szorosabban nyomja szemérmét is hozzám. Annyira kívánlak édes - súgja - holnap nem lesznek délután itthon a kereszt szüleim. 

Nehezen válunk el egymástól. Vissza-vissza nézve távolodok. Feldobottan megyek haza, izgatottan várom a holnapot.