Volt egy kolléganőnk pár hétig. Egy kedves, mosolygós, néha a hosszú éjszaka után fáradtan érkező Hanna. Huszas évei elején, jó pár extra kilóval - saját bevallása szerint hússzal - kék szemekkel, nagyobb popsival és mindig elrejtett de méretes cicivel és persze szőke hajjal. Minden tekintetben osztrák lány. Velem és Annával sokat beszélgetett mert mi is úgy álltunk hozzá. Megkedveltük egymást. Furcsa is volt hallani, hogy az apja egyiptomi mivel semmi sem látszott rajta az arab vérvonalból, biztos az osztrák anyuka génjei voltak a dominánsak.
Ismerte már a főnökünket pont ezért nem is tervezte a hosszabb nálunk munkát, minden vágya a "Mindig Teli" fantázianevű kávézó volt itt a Császárvárosban. Most sikerült neki, ott kezdett a héten. Sajnálom, hogy elment mert volt egy kölcsönös szikrázás közöttünk. Annám észre is vette: Nyuszi ha meg akarod dugni akkor hozd haza - mondta mosolyogva. Boldogan fogadom meg az ajánlatát már csak kivitelezni kell.
Persze óvatosan folytatom vele a flörtölést, keresem a társaságát amikor a sok munka közben időm engedi, minden rendelését mosolyogva készítem el, a kedvében járok. Ő is feloldódik és mesél a csládjáról, magáról. Este megkérdezi, hogy zárás után elvinnénk-e mert olyan későn már nincs busz. Persze szívesen ráállok. Megadja a számát, hogy fel tudjam hívni ha végzünk. Boldogan mentem el a telefonomba így már van közelebbi személyes kapcsolat hozzá.
A héten többször elvittük, egyre oldottabban viselkedik, viszonozza a vicceimet amik egyre nyíltabbak. Már ő is megenged magának néhány nyíltabb poént. Imádok elmerülni kék szemében és boldogan nézem amikor végigmegy a konyhán, az udvaron, nagy cicijei rengenek ahogy nagy popsija is. Minden alkalommal igyekszem intim szférájába érni és nem is ellenkezik ellene, nem zavarja sőt marad is mindig. Jelek és jelek követik egymást.
Szerdán reggel Anna rosszul érzi magát. gyorsan összeszedem magam és leviszem az orvoshoz. Imádjuk a doktornőt, most nyitott új praxist és kötött szerződést az összes betegbiztosítóval. Már régről ismertük de végre lehetőség nyílt őt választani mint háziorvosunkat. A doktornő mindig vidám és mosolyog, megnyugtató az egész lénye. Ki is írja Annát pár napra aki persze ellenkezik de nincs apelláta, ki van merülve a nyári hajtásól, otthon kell maradnia. Kiváltjuk a gyógyszert amit felírt neki, hazaviszem. A nappaliban a kanapéra ágyazok neki, szenvedélyes filmnéző amit rólam nem lehet elmondani. Betakarom és hagyom pihenni. Aggódok érte hiszen ő az életem.
Korábban indulok a munkába mert most Anna munkájába is be kell segítenem bár ketten a másik kollégámmal simán megoldjuk. Megcsókolom, megsimogatom. Menj csak - suttogja mosolyogva - legalább nyugodtan felszedheted Hannát.
Hamar beérek de nincs parkolóhely a szálloda közelében, teltház van nálunk így a Raiffeisen parkolójában állok meg. Szerencsére azt nem zárják le. A gombnyomásra villannak az irányjelzők, diszkréten záródik a piros Honda. Amint kiérek a parkolóból Hannát látom meg, ő is észrevesz és vidáman int, megvár. A pincérruha sem tudja elfedni alakját, imádom a látványt. Együtt megyünk be, mesélem mi is történt Annával mire ő sajnálkozik de mintha kicsit felszabadult volna attól, hogy a feleségem nem jön dologzni...
